NIS2 és AI Act. Hogyan használja biztonságosan a mesterséges intelligenciát egy kkv?

Az MKIK kiberbiztonsági programjának 2026. augusztus 5-i online workshopján az MI-rendelet kiberbiztonsági vonatkozásairól, a mesterséges intelligencia vállalati használatának kockázatairól és az MI-irányítás gyakorlati bevezetéséről volt szó. Összefoglalónk a legfontosabb gondolatokat és a gyakorlatban is használható tanácsokat gyűjti össze.

Előadók

• Elter András, az MKIK kiberbiztonsági programjának szakmai vezetője, OSCP, CISSP
• Hegyi Henrietta, PhD, CEH, ISO 27001 LA, ISO 42001 LA, EISM
• Kayser Péter, tanúsítási igazgató, Vantasec Kft.
• Dr. Szakolyi András, CISA, adatvédelmi szakjogász, mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász, ISO 27001 és ISO 42001 LA, IBF, DPO

A LEGFONTOSABB ÜZENETEK RÖVIDEN

• Az AI Act alól senki nem bújhat ki. Aki MI-t használ, alkalmazó, aki a saját termékébe építi vagy saját néven értékesíti, szolgáltatóvá válik.
• Az árnyék-MI szinte minden cégnél jelen van. Fel kell mérni és szabályozni kell, mert a teljes tiltást a munkatársak megkerülik.
• Az első lépés nem a szabályzat megírása, hanem egy MI-felelős kijelölése és a valós használat felmérése.
• Az ISO 42001 ugyanarra a logikára épül, mint az ISO 27001, ezért a meglévő NIS2-megfelelésre ráépíthető.
• A SecureBot ingyenes sérülékenységvizsgálata és riasztásai a NIS2-megfelelés bizonyítékai is lehetnek.

Egy program, amely a kérdésekre is válaszol

A kiberbiztonsági program a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) együttműködésében valósul meg. Személyes és online workshopokat tart, a vállalkozások egyedi problémáira pedig térítésmentes egyéni konzultációt kínál. Az iránymutatásokat és a szakértői állásfoglalásokat a hatóság validálja, így ezekre a cégek a megfelelés során támaszkodhatnak.

Az MKIK kiberbiztonsági képzést is indít, amely a NIS2-szabályozás szerint kötelező vezetői és IBF-továbbképzéseket fedi le.

SecureBot, az ingyenes technikai segítség

A program technológiai ága a SecureBot, amelyet a regisztrált felhasználók teljesen ingyen használhatnak. Céges e-mail-címmel kell regisztrálni és hitelesített fiókot létrehozni.

• Sérülékenységvizsgáló. A cég megvizsgáltathatja a saját weboldalát és külső szolgáltatásait. A rendszer többféle vizsgálatot futtat (például portszkennelést és SQL injection keresést), a háttérben az OpenVAS technológiával. Csak saját rendszer vizsgálható, ehhez megfelelő hozzájárulást kell adni.
• Riasztórendszer. Fel lehet iratkozni a használt szoftverek és hardverek (például Firefox, Microsoft Edge, Google-termékek) frissítéseire, a rendszer pedig nyilvános forrásokból értesít az elavult vagy sérülékeny változatokról. Így az informatikusnak nem kell kézzel figyelnie a sérülékenységeket.
• Szállítói adatbázis. Nyilvános lista a magyar tulajdonú kiberbiztonsági cégekről, amely megkönnyíti a megfelelő beszállító megtalálását.

A rendszeres használat a NIS2-megfelelést is segíti, mert bizonyíték lehet a folyamatos tájékozódásra és a rendszeres sérülékenységvizsgálatra. Szolgáltató választásánál pedig érdemes alaposan megnézni a cég hátterét, a szakemberek kompetenciáit és a referenciákat.

Az AI Act a felhasználókra is vonatkozik

Az MI-rendelet közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet. Magyarországon nemzeti törvény és kormányrendeletek egészítik ki, amelyek kijelölik a hatóságokat (például a piacfelügyeleti hatóságot), és rendezik a bírságolás és az eljárás kérdéseit. Az értelmezést az Európai Bizottság iránymutatásai segítik.

A rendelet a fejlesztőkre, a forgalomba hozókra, az importőrökre és az alkalmazókra, vagyis a felhasználó cégekre is kiterjed. Különösen fontos szabály, hogy aki egy meglévő MI-szolgáltatást a saját termékébe épít (például API-n keresztül egy nagy nyelvi modellt köt be a saját szoftverébe), azon jelentősen módosít, vagy saját arculattal értékesíti, jogi értelemben szolgáltatóvá válik, és a szolgáltatói kötelezettségek terhelik.

Négy kockázati szint, négyféle szabály

Az MI-rendelet a rendszereket a kockázatuk szerint négy szintbe sorolja.

• Elfogadhatatlan kockázat. Ezek tiltott gyakorlatok, például a tudatalattit befolyásoló rejtett manipuláció, a sebezhetőségek kihasználása vagy az érzelemfelismerés a munkahelyen és az oktatásban.
• Magas kockázat. Ide tartoznak a kritikus infrastruktúrában, az oktatásban (tanulók értékelése, felvételi döntések), a foglalkoztatásban, a hitelbírálatban, a határvédelemben és az igazságszolgáltatásban használt rendszerek. Szolgáltatóiknak műszaki dokumentációt, naplózást és emberi felügyeletet kell biztosítaniuk, és a forgalomba hozatal előtt CE-jelölést kell szerezniük.
• Korlátozott kockázat. Ezekre elsősorban átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak.
• Minimális kockázat. Szabadon használhatók, ilyen például a spamszűrő vagy a videojátékok MI-modulja.

Jelölni kell, ami gépből jön

Az MI által generált képeket és videókat egyértelműen jelölni kell, géppel olvasható módon is, például a metaadatokban. Ha egy ügyfél chatbottal beszél, tudnia kell, hogy mesterséges intelligenciával kommunikál. Közérdekű ügyekről szóló generált szövegnél szintén kötelező a jelölés, kivéve, ha a szöveget ember szerkesztette és ellenőrizte, és a szerkesztő vállalja érte a felelősséget.

Az MI-incidens mást jelent, mint a hagyományos kiberbiztonsági incidens. Itt olyan súlyos következményekről van szó, mint az egészségkárosodás, a kritikus infrastruktúra megzavarása vagy az alapvető jogok sérelme, amelyek az MI hibás vagy manipulált működéséből fakadnak. A magas kockázatú rendszerek szolgáltatói ezeket a piacfelügyeleti hatóságnak jelentik be.

Az árnyék-MI már ott van a cégben

Az MI két irányból jelent kihívást. Egyszer azzal, hogy biztonságosan kell használni, másszor azzal, hogy a támadók kezében új fenyegetéseket teremt. Az előbbi szinte minden szervezetnél gondot okoz, mert a szabályozatlan, átgondolatlan MI-használat mindenhol jelen van. A munkatársak a feladatukhoz legjobban illő eszközt választják (ChatGPT-t, Claude-ot vagy mást), gyakran a magánprofiljukkal. Minden szolgáltatásra a cég sem fizethet elő, ezért ezeket nyilvántartásba kell venni, fel kell mérni, és szabályozni kell, mit szabad használni.

A leggyakoribb kockázatok

• Túlzott jogosultság. Komoly kockázat, ha egy MI-szolgáltatás, különösen egy autonóm ágens, túl széles kontextushoz vagy indokolatlanul magas szintű hozzáféréshez jut a vállalati rendszerekben. Ezt beállításokkal, ha az nem lehetséges, szabályzattal kell korlátozni.
• Prompt injection és adatszivárgás. Az oktatásnak ki kell térnie az MI elleni támadásokra és a figyelmetlenségből eredő szivárgásra, amikor céges adat, forráskód vagy személyes adat kerül egy nyilvános modellbe.
• Ingyenes profilok. Céges célra kerülendők, mert incidens (például jelszóvesztés) esetén a szolgáltató nem nyújt megfelelő támogatást.

Vannak vállalati megoldások, amelyek a vágólapot és a feltöltéseket is ellenőrzik, és blokkolják az érzékeny adatok kijutását. Ha ilyen drága eszközre nincs keret, szigorú szabályokkal és oktatással kell csökkenteni a kockázatot, például azzal, hogy csak anonimizált adat tölthető fel.

Az MI-irányítás ráépül az információbiztonsági irányításra

Az MI-irányítási rendszer szabványa, az ISO 42001 felépítése és logikája megegyezik az ISO 27001-ével, ezért a meglévő NIS2- vagy ISO 27001-es rendszerbe jól beilleszthető. A kockázatkezelés szemlélete azonos, az ISO 42001 viszont jóval kiterjedtebb dokumentációt kér, külön a fejlesztők, a felhasználók, a vevők és a beszállítók szempontjából. Fokozatosan is bevezethető, először csak egy telephelyre vagy tevékenységre.

A NIS2 előírásai közül a kockázatelemzés, a beszállítói lánc, az incidenskezelés és a naplózás az MI-használatnál is közvetlenül előkerül. Ezekről az auditok tapasztalatai és az AI Act-tel való kapcsolódások kapcsán esett szó.

Tűrni, tiltani, támogatni

A gyakorlati bevezetésre a szakértők lépésenként haladó módszert javasoltak. Az első lépés nem egy generált, több tízoldalas szabályzat, hanem egy MI-felelős kijelölése, aki lehet az adatvédelmi tisztviselő vagy az IBF is.

Ezután jön a felmérés. Anonim kérdőívekkel és interjúkkal derül ki, valójában ki mit használ, az árnyék-MI-t is beleértve. A szoftverleltárba a böngészőbővítmények és a szoftverekbe épített MI-funkciók (például a Copilot vagy a beépített ágensek) is bekerülnek, a beszállítókkal együtt.

A három elv

• Tiltás. Tilos az AI Act szerint elfogadhatatlan gyakorlat, az üzleti és bizalmas adatok feltöltése ellenőrizetlen rendszerekbe és a nem etikus használat (például a nudifier alkalmazások). A teljes tiltás viszont nem működik, mert a munkatársak megkerülik, és a saját mobiljukon használják az eszközöket.
• Tűrés. Ahol nem kerül veszélybe üzleti vagy személyes adat, ott alapvető higiéniai szabályok mellett érdemes engedni a kísérletezést.
• Támogatás. A jóváhagyott, biztonságos eszközöket célhoz rendelve (fejlesztés, HR, marketing) a cégnek kell biztosítania.

A felhasználási eseteket érdemes kockázat szerint színekkel jelölni. Zöld (előre engedélyezett) lehet a nyilvános szövegek összefoglalása, sárga (emberi felülvizsgálatot igényel) a kódgenerálás vagy az ügyfélkommunikáció, piros a tiltott tevékenység. Új eszközt jogi, adatvédelmi, információbiztonsági és költségvizsgálat után a felsővezetés hagy jóvá. A formális MI-szabályzat csak ezek után következik, mellékletében az engedélyezett eszközökkel és azok használati módjával. Rendezni kell a rendszerek életciklusát is, a bevezetéstől a kivezetésig.

Mit tegyen most egy kkv?

• Jelöljön ki MI-felelőst, ez lehet az adatvédelmi tisztviselő vagy az IBF is.
• Anonim kérdőívvel mérje fel, ki milyen MI-eszközt használ, a böngészőbővítményeket és a beépített funkciókat is beleértve.
• Ne tiltson mindent, hanem biztosítson jóváhagyott céges eszközöket, és kerülje az ingyenes magánprofilok céges használatát.
• Ha MI-t épít a saját szoftverébe vagy saját néven értékesíti, vizsgálja meg, nem vált-e szolgáltatóvá az AI Act szerint.
• Regisztráljon a SecureBotra, és vizsgáltassa meg a weboldalát.

A program iránymutatásai és szakértői állásfoglalásai a nis2.mkik.hu oldalon érhetők el. Egyedi kérdésekben térítésmentes egyéni konzultáció is igénybe vehető.